Az alkoholizmust sokan még mindig félreértik, mintha csupán akarat kérdése lenne, pedig valójában olyan betegség, amely alattomosan, lassan és fokozatosan épül be az ember életébe. A test és az elme működését is megváltoztatja, és idővel olyan erős lelki és fizikai kötődést alakít ki az alkoholhoz, hogy a káros következmények ellenére is kialakul a kényszer az újabb és újabb fogyasztásra.
Nem arról van szó, hogy az érintett ne akarna változni, hanem arról, hogy a szer és a hozzá kapcsolódó viselkedésminták már mélyen beépültek a mindennapokba, és ezeket egyedül rendkívül nehéz megváltoztatni. Éppen ezért tekintjük betegségnek: mert az alkohol hatása átalakítja az agy működését, megzavarja a döntésképességet, és olyan függőségi állapotot hoz létre, amelyben az ember egy ponton túl már nem ura a saját fogyasztásának.
Az alkoholizmus következményei nemcsak az érintettet sújtják. A család, a barátok, a munkahelyi környezet mind megérzi a betegség hatásait. A szégyen, a titkolózás, az ígéretek és visszaesések ördögi köre könnyen olyan lelki terhet okoz, amelyből egyre nehezebb kilépni. Egy idő után a beteg is érzi, hogy változtatni kellene, de nem talál kapaszkodót, nem látja, merre vezet a kiút. Ilyenkor különösen fontos, hogy legyen hová fordulni, legyen olyan közösség, ahol az ember nincs egyedül, és ahol nem ítélik meg, hanem megértik és támogatják.
Az alkoholizmus végső stádium tünetei sokrétűek. A betegség előrehaladtával testi bajok (gyomor-, máj-, idegrendszeri problémák), emésztési zavarok, gyakori depresszió, szorongás, ingerlékenység és hangulatingadozás is jelentkezhet. Az érintett gyakran memóriazavarokat, emlékezetkieséseket, memóriaproblémákat, akár hallucinációkat, zavartságot tapasztal — ami a gondolkodás és ítélőképesség súlyos romlásához vezethet. Emellett a magatartás és személyiség is megváltozik: elhúzódás a barátoktól, családtól, munkától, hazugság, titkolózás, visszahúzódás — az alkoholizmus végső stádium tünetei között a társas kapcsolatok teljes megszűnése sem ritka.
Ezek a jelek azt mutatják, hogy nem csupán az ivásról van szó — az alkoholbetegség súlyos testi, lelki és szociális károsodást okoz, amikor már a függőség elhatalmasodik.
A Felépülők közössége pontosan egy olyan utat kínál, amin társakra találunk az alkoholizmus elleni közdelemben. A felepulok.hu oldal már az első pillanatban olyan biztonságot, emberközeliséget és hitelességet sugároz, amely segít felismerni: van remény, van lehetőség, és van olyan közösség, amely a felépülést nem elvont ígéretként, hanem valósággá váló folyamatként mutatja be. A Felépülők csapata maga is megtapasztalta, milyen mélyre tud húzni az alkoholbetegség, és milyen küzdelmes, de egyben felszabadító út vezet onnan kifelé. Ez a hitelesség és személyes tapasztalat teszi különlegessé a közösség munkáját: nem kívülről mondják meg, hogyan kellene élned, hanem melletted állnak, mert pontosan tudják, min mész keresztül.
A közösség ereje abban rejlik, hogy nem hagyja az embert magára. A felépülés útja hosszú, sokszor kanyargós, tele bizonytalanságokkal, visszaesésekkel és kételyekkel. De ha valaki nincs egyedül, ha tudja, hogy vannak mások, akik ugyanúgy átélték a gyengeségeket és ugyanúgy megküzdöttek a saját démonaikkal, akkor minden nehézség más fényt kap. A Felépülők abban segítenek, hogy az alkoholbetegség ne szégyen legyen, hanem felismerhető és kezelhető állapot, amelyből ki lehet gyógyulni. Nem rögtön, nem könnyen, de lépésről lépésre igenis el lehet érni a tartós józanságot.
Az oldalon található történetek és írások különösen inspirálóak, mert megmutatják: nem létezik túl késő, nem számít, hányszor próbálta már valaki abbahagyni, és az sem számít, hányszor vallott kudarcot korábban. A Felépülők filozófiája szerint minden egyes próbálkozás értékes, minden elhatározás egy lépés, és minden őszinte szembenézés közelebb visz egy új élethez. A közösség tagjai abban is segítenek, hogy az ember ne csak leszokjon, hanem meg is értse a saját történetét, felismerje a kiváltó okokat, megtanulja kezelni a nehéz helyzeteket, és olyan új életet alakítson ki, amely már nem a függőség köré szerveződik. Hisz valójában nem is a leszokás, a gyógyulás a lényeg – utóbbit nem hagyományosan kell értelmezni – a lényeg: hogy többé ne szenvedjen a beteg a tünetektől és ezért soha ne kelljen alkoholhoz nyúlnia.
A Felépülők munkájának egyik legnagyobb ereje tehát abban rejlik, hogy segít örökké tünetmentesnek maradni. Nem ígérnek varázslatot vagy könnyű utat, de megmutatják, hogyan lehet hosszú távon is stabil, tartós józanságot építeni. A közösség megtartó ereje, a folyamatos támogatás, a megértés, a tapasztalatok megosztása és az egymás felé forduló figyelem mind olyan eszközök, amelyek nélkül nehezebb lenne a gyógyulás. A tagok együtt haladnak, együtt küzdenek és együtt ünnepelnek minden apró sikert. Ez a közös út pedig olyan erőt ad, amely valóban segít életre szólóan tünetmentesnek maradni.
Az alkoholizmus betegség, de a felépülés valóság. A Felépülők közössége azt bizonyítja, hogy bármilyen mélyről is jön valaki, mindig van mód a változásra, és mindig van olyan közösség, amely segít abban, hogy az ember megtalálja az utat egy szabadabb, tisztább, önazonosabb élet felé. Az út nehéz, de nem járhatatlan — és ami a legfontosabb: soha nem kell egyedül végigmenni rajta.
